Az ásatás
Brigetio ásatására több fázisban került sor. A XIX. század legendás magyar régésze, Rómer Flóris által megkedzdett munkálatokat, később helyi múzeumok munkatársai, majd a ELTE Ókortörténeti Intézetének szakemberei végezték.
Az ásatások megkezdése valamilyen nagyobb beruházáshoz kötődik, melynek során pénz és anyagi eszközök állnak rendelkezésre régészeti feltárásokra.
Az alábbi képen egy olyan terület látható Brigetio egyik temetőjéből, melyet szelvényekre osztva tárnak fel a a régészek.
A szelvényekre bontás azért lényeges, mert jól dokumentálhatóvá teszi a feltárást. A szelvények észak-dél, kelet-nyugati tájolásúak, és a méretük is szabványos, 10-15m X 10-15m. A szelvényekben a régészek rétegről-rétegre haladnak lefelé. A régeket a talaj színe, vagy egy -egy más összetételű réteg elérése révén választják el egymástól.
A régetek vizsgálata (sztratigráfia) segít a lelőhelyen zajlott események feltérképezélsében.
1. A rétegek vastagsága megmutaja, hogy egy-egy poeriódus mennyi ideig tartott a lelőhely történetben.
2. A rétegekben található tárgyak formája, anyaga, elkészítésükhöz alkalmazott technológiák megmutatják a lelőhelyet lakó embercsoport technoilógiai színvonalát, anyagi kultúráját.
3. A leletek összevetése egymással helyi kronológia felállítását teszi lehetővé. (szeriációs sorok, relatív kronológia)
4. A rétegben talált szerves anyagok radiokarbon elemzése megadhatja a réteg hozzávetőleges korát (abszolút kronológia)
5. A rétegben talált fa tártgyak, töredékek egy másik abszolút keltezést tesznek lehetővé, az évgyűrűk vizsgálata segítségével. (dendrokronológia)
6. A rétegben talált írásos emlékek (felirat, írásos tárgyak, érmék) lehetővé teszik egy tágabb összefüggésrendszer felállítását a régészek számára.
7. A rétegek összetétele egy-egy esemény azonosítását teszi lehetővé. (Pl. hamuréteg egy-egy tűzvészre utralhat, ahogy egy-egy törmelékes réteg a település egy vagy több épületének pusztulására utalhat.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése