Mezopotámia és Layard

Austen Henry Layard (1817-94)
Angol utazó, üzletember, a Mesopotámiai régészet úttörője, és legnagyobb kártevője.
Apja az angol kormányzat hivatalnoka, és ez biztosítja Layard számára már fiatalon, hogy hosszú utazásokat tegyen a Közel-Keleten.
Iskolái befejezése után Caylon szigetére tart, ahol állás várja, de az odaút hosszúra nyúlik. Beutazza Mezopotámiát, és Perzsiát, majd Konstantinápolyba megy, ahol a helyi konzul szolgálatába áll. Számos sikeres diplomáciai kóüldetést lebonyolít megbízója számára, aki végül különleges engedélyt ad neki, a Mezopotámiai ókori romok feltárására (1845).
Az Asszír Birodalom nagyvárosait kutatja, melyek közül néhányat már más is elkezdett feltárni. A következő években feltárja Ninive, és Babilon romjait, és rengeteg műemléket szállíttat Nagy-Britanniába.
Többek között ő fedezi fel Assurbanappli hatalmas könyvtárt is.
A feltárások régészeti szempontból igen jelentősek, hiszen az ókori Ninive, és Babilon helyét nem ismerték pontosan. A feltárások igazolják, hogy a nagy, hosszan lakott települések felett úgy nevezett tellek jönnek létre. E tellek a folyamatosan pusztuló épületek elegyengetésének, majd a romokra való újjáépítésre vezethetők vissza. E dombok jelentősen kiemelkednek a környező tájból.

Régészeti rétegek

Rétegtan: a mai nap is zajló rétegződés folyamat keretei között a rétegek (sztrátumok) egymásra rakódnak. A régészeti rétegek (a minden ásatás metszetfalában látható kulturális vagy természetes lerakódás rétegei) sokkal rövidebb idő alatt halmozódnak fel, mint a geológiaiak, de ennek ellenére megfelelnek az egymásra rakódás (szuperpozíció) törvényének. Egyszerűbben fogalmazva azt jelenti, hogy ha egy réteg rákerül a másikra, akkor az alsó réteg rakódott le először. Így egy ásatás függőleges profiljában látható rétegek egy, az idők során felhalmozódott rétegsort alkotnak.

A lerakódás sorrendjére és nem a különböző rétegek anyagának korára utal. Az alsó rétegek tartalma rendszerint régebbi, mint a felső rétegeké, de nem elég, ha a régésze egyszerűen ezt feltételezi. Néhány esetben a réteg megfordulhat, mint ahogy az erózió során egy árokszél anyaga az árok aljára kerülhet.

Nem annyira a rétegeket kell keltezni, hanem az emberek által hátrahagyott dolgokat. Amikor az mondjuk, hogy két lelet együtt, ugyanabból a régészeti rétegből került elő, általában azt értjük alatta, hogy mind a kettő ugyanakkor került a föld alá. A rétegsorok abszolút keltezési módszerekkel való összekapcsolása szolgáltatja a legmegbízhatóbb alapot a régészeti lelőhelyek és tartalmuk keltezéséhez.

Ne felejtsük el, hogy a kerámia kidobása előtt már évtizedeken vagy évszázadokon keresztül használatban lehetett, talán egy másik rétegben is eltemették, majd más szeméttel együtt véletlenül kiásták és ebbe a szemétgödörbe dobták.

Virtuális múzeum az ókori Egyiptomról

A weben sok érdekes oldal közül most a Petrie Museum of Egyptian Archeology oldalát emelném ki.
Ezen az oldalon a jól rendszerezett infromációk tömege mellett lehetőséged van egy kicsit bepillantani az egyiptomi régészet kulisszái mögé.
Az amúgy Londonban működő múzeum célja, hogy az ókori Egyiptommal foglalkozó régészeknek megfelelő információs bázis nyújtsén, illetve, hogy segítse az iskoláskorúak megismerkedését az ókori Egyiptom történetével, kultúrájával.

http://www.digitalegypt.ucl.ac.uk

Heritage key - egy nagyon oldal az ókor elveszett világáról

Szóval van egy oldal, ami most kiütött nélam a biztosítékot. Jó értelemben.
Értelmes fiatalok, brutális munkával, mégis könynedén megalkottak egy olyan oldalt, amelyet, ha beszélsz egy kicsit angolul, élvezettel fogsz használni.
Érdekes régészeti felfedezésekről, kutatókról, sőt a British Museum kincseiről olvasthataz, vagy nézhetsz videokat (6-8 percesek), feliratozva.

Szóval a heritage-key.com oldalon elmerülhetsz a múlt titkaiban, és pont annyi információt szívhatsz magadba, amennyit be is tudsz fogadni egyszerre.
A filmeket többször végignézheted, ha elsőre nem értesz meg mindent belőle.
Az alábbi címen egy érdekes rövidfilmet nézhetsz meg, mely az ókori Egyiptom felfedezésének történetével ismertet meg.

http://heritage-key.com/video/episode-11-age-discovery


Kalandra fel!

Trója ásatása

A fenti képek SChliemann ásatásain készültek. A megszállott német kutató 250 000 köbméter földet mozgatott meg az ásatás három éve alatt. A helyszínen külön sínpályát építtetett ki, melyen 6 lovaskocsi teljesített szolgálatot. Átlagban 150 ember dolgozott neki,akik 88 kézivontatású targoncával szálllították a földet.
A régészet tehát egyben földmérői, műszaki mérnöki ismereteket is igényel.



A fenti képen az ókori Trója (Ilion) egyes rétegeiből rekonstruált városképek láthatóak. (Egy ilyen rekonstrukció elkészítése 20-30 szakember munkájának eredményeként születhetett meg.